Növényi biotechnológia

A Növénybiológiai Csoport 1986 óta foglalkozik növényi sejt- és szövettenyésztéssel. Az Intézetben található mikroalga gyűjtemény közel ezer törzse közül több tucatról bebizonyítottuk, hogy jelentős hormon termelésük (auxin és/vagy citokinin) miatt alkalmasak lehetnek a szövettenyészetekben szaporított növények növekedésének és fejlődésének a befolyásolására.

Pályázati forrásokkal támogatott kísérleti eredményeink szerint a mikroalgák extracelluláris termékei vagy biomasszája a szövettenyészetek tápközegéhez adagolva elősegítette a dohány és borsó kalluszfejlődését, valamint a hajtások és gyökerek kialakulását. Az elmúlt években takarmányrépánál igazoltuk, hogy mikroalga szuszpenzió felülúszójával kondicionált tápközeg serkentette a gyökérfejlődést. Célunk ezen a téren az algagyűjtemény további törzseinek a vizsgálata nehezen tenyészthető növényfajok sejt- és szövettenyészeteiben.

A nagymagvú hüvelyesek (lóbab, borsó, görögszéna) az in vitro körülmények között nehezen tenyészthető (ún. rekalcitráns) fajok közé tartoznak. A klasszikus nemesítési módszerek biotechnológiai alkalmazásokkal történő javítására ezeknél a növényeknél is szükség van. Kutatási célunk: az előzőekben említett növények, valamint a Beta vulgaris fajba tartozó különböző fajták in vitro szövettenyészeteinek indítása, fenntartása, esetleg genetikai módosítása, majd növények regenerációja.

 

Kutatási témáink:

  • szomatikus sejt- és szövettenyészetek indukciója és fenntartása,
  • a tenyésztési körülmények, elsősorban a táptalaj összetevők közül a növény hormonok, hatásának a vizsgálata az előző tenyészetekben,
  • a tenyészetek növény regenerációs képességének a vizsgálata,
  • a borsó és répa szövettenyészetek genetikai módosítása direkt géntranszfer módszerrel (génbelövés).
Alkotóhét 2017. szeptember 25. - 2017. szeptember 29.
Szakirányválasztás 2017. szeptember 25. - 2017. szeptember 29.
Szenátusi ülés 2017. szeptember 25. 14:00 - 16:00
HÉHA - Luther és az angol reformáció 2017. szeptember 25. 18:00 - 19:00